bemutatkozás programok hírlevél cikk

Mell

Előadás

Workshop

Kiállítás

Mellbeszélgetések

Kérdőív

Visszajelzések

Szoptatás

Cikkek

 

Mellbeszélgetések (visszajelzések)

Kedves Kebelbarát-nők!

Érkeznek a kitöltött mell-kérdőívek és úgy éreztük, hogy fontos és talán inspiráló lenne, ha közzétennénk néhány gondolatot az eddigiekből. Továbbra is kérünk, hogy ha van kedved, töltsd ki kérdőívünket és olvasd el a bevezető cikket a Mellbeszélgetések kiállításhoz.

Álljon itt néhány kérdés és válasz arról, hogy mi minden lakozik a női mellben…

1. Milyen volt édesanyád viszonya a melléhez? Megengedte, hogy lásd, megérintsd a mellét?

"Nem tudom, hogy milyen volt a viszonya. Engedte, hogy nézzem. Ha jól emlékszem, gyakran ott voltam vele, mikor fürdött. Úgy emlékszem az olyan intim együttlét volt, csak kettesben, mi nők."

„Igazság szerint sosem beszélgettem vele róla. Neki nagyon kicsi melle van. Úgy gondolom, hogy nem volt megbékélve sem méretével sem formájával. Mindig olyan melltartót hordott és hord amit saját méretre jól kitömve készíttetett. Látni láttam de véletlenül, megérinteni talán csecsemőként érinthettem.”

2. Mi volt a reakciód (érzésed, gondolatod), amikor nőni kezdett a melled? Kaptál-e visszajelzéseket, és hogy érintett ez téged

„Anyukámtól kaptam olyan visszajelzést, amire emlékszem is. Mivel az én mellem kisebb az övénél, logikusan az enyémet aztán nagyon kicsinek tartotta, nem tetszett neki. Saját érzésem ennek megfelelően alakult, nem voltam megelégedve a mellemmel. Nem szerettem felvenni olyan testhez feszülő pólókat, amiben látszott, hogy a mellbimbóim nem olyan csúcsosak, mint a magazinokban látható mellbimbók, illetve anyukámé.”

„Azt hiszem örültem, de nem volt ez olyan felhőtlen öröm.  … Ami nagyon fájó emlék és rengeteg idő kellett a feldolgozásához az volt, hogy a bátyám a nagyobb női melleket részesítette előnyben és ezt nekem is mondta. Ettől kezdve hihetetlenül satnyának láttam magam.”

3. Hogyan jellemeznéd a melleidet? (alak, méret, érzékenység, egyéb tulajdonságok, stb.) Milyen viszonyban vagy velük?  

„Kicsik, de helyesek és elég formásak. Azt hiszem mindig is puha, lágy melleim voltak, igazán csak az alakjuk változott az évek során. És érzékenyek, mint a gazdájuk.”

„Kb. két évtizedig nagyobb melleket akartam. Most már egy ideje, kezdek velük megbarátkozni. Van egy push-up melltartóm, ami egy számmal nagyobbnak mutatja őket a valóságosnál. Ha ezt hordom, más a tartásom is. Sok gondom volt a nőiességemmel, ennek megfelelően sokat jártam görnyedten, hogy még annyira se látszódjanak a cicijeim. Ez is változott: feszes felsőket hordok, kihúzom magam és ahhoz is kezdek hozzászokni, hogy a férfiak mindig elkalandoznak a melleim tájára (ez egyébként zavaró dolog, bár van amikor izgató).”

„Közepes méretű, feszes, rugalmas. Érzékenynek nem mondanám, a ciklusomtól függetlenül egyformán érzem a mellemet. Viszont 10 éve alakult ki benne először jóindulatú (fibroadenoma) csomó. Kettőt eltávolítottak műtétileg. Majd ezután is alakultak ki csomók, de eztán már nem engedtem a műtétet. Volt olyan csomóm, ami elmúlt magától, de jelenleg is együtt élek 3 csomóval a mellem különböző helyein. Nehéz volt megtanulnom ezekkel együtt élnem, azt elérnem, hogy ne a rák jusson eszembe a melleimről. Ma már azt mondhatom, hogy egyre inkább elfogadom a melleimet, segít ebben a párom is, aki szereti a melleimet. Mindezek ellenére elől van számomra a téma, nem véletlenül válaszolok ezekre a kérdésekre, s érdeklődöm a téma iránt.”

4. A szexben megkapja a melled, amire vágyik/vágysz? Ha igen, hogyan? Ha nem, milyen érzések vannak benned ezzel kapcsolatban? Változott-e az idők folyamán (várandósság, szoptatás, különböző partnerek, klimax, stb.) a melled szexuális érzékenysége?

„A mostani férjem óta megkapja, amire vágyik. 25 évesen váltam el első férjemtől, egy kis gyerekkel. A szoptatás miatt már nem volt olyan a mellem, mint előtte, ezért a férjem után következő férfiaknak mindig mentegetőztem a mellem miatt. Rosszabbnak gondoltam, mint amilyen valójában volt. Azután, hogy sorban azt tapasztaltam, hogy ezzel rajtam kívül az égvilágon senki nem foglalkozik, lassan elhagytam a mentegetőzést.

Szexuális érzékenysége azonban csak a második férjemmel alakult ki, aki nagyon szeretgette a mellemet, és az ő szeretete hozta felszínre a benne rejlő érzékiséget, és általa szerettem meg a melleimet magam is.”

„A partnereim szerették a melleimet. DE voltak olyanok, akik nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget nekik mindaddig, amíg meg nem érezték a végtelen játékos érzéki lehetőségeket ezzel kapcsolatban. Szerintem a férfiak odavannak a mellekért, csak nem mindig tudják, hogyan bánjanak velük. Nekünk nőknek kell megtanítanunk őket mindarra, amit szeretnénk, ha tennének a melleinkkel. Én például mindig ráteszem a kezüket a mellemre, és onnantól már más lesz a kapcsolat. (intimebb, meghittebb, izgatóbb). Az, hogy ha ők azt érzik, hogy de jó, akkor az nekem is de jó! Ettől nő az önbizalmam és a mellem. J

5. Hordasz melltartót? Fizikailag, lelkileg máshogy érzed magad, ha van/nincs rajtad melltartó? Ha igen, hogyan?
"Hordok melltartót, de csak ha elmegyek itthonról. Természetesebbnek érzem a létet fizikailag melltartó nélkül, de ezt a természetességet még nem tudom vállalni ismeretlenebb mások előtt. Kényelmesebb társaságban, ha van rajtam melltartó, akkor kevésbé érzem azt, hogy a mellemet, a mellbimbómat bárki is bámulná."

"Otthon és hétvégeken nem hordok melltartót, de ilyenkor bő sportpólókat hordok, ami nem adja ki teljesen a formájukat, nem látszik át és egyelőre nem ereszkedtek meg annyira, hogy rosszul érezzem magam miattuk. Bevásárláskor, sétáláskor nem hiányzik a melltartó. Korábban voltak olyan felsőim, amik alá nem hordtam cicifixet, de most már nem olyan hetykék és a hiúságom miatt inkább felveszem a melltartót, mert az egy sokkal szebb képet ad. Egyébként ha nem lenne rajtam melltartó, hihetetlenül pőrének, talán illetlennek is érezném magam."

"40 éves koromig nem hordtam egyáltalán melltartót. Mostanában már igen, de csak akkor, ha elmegyek otthonról. Otthon azonnal leveszem. Jól érzem magam csinos melltartóban a külvilágban és jól érzem magam szabad mellekkel otthon és a barátom előtt (ha van)."
 
6. Szereted az olyan ruhákat, amik kihangsúlyozzák a melled (mély dekoltázs, szűk, átlátszó stb.) vagy inkább olyanokat hordasz, amik elrejtik? Miért?

"Szeretem, amik kihangsúlyozzák a melleimet. Egyszerűen nagyszerűen érzem magam ilyenkor és boldog vagyok, hogy nő lehetek. Szeretem a szexuális energiát és az érzékiséget és az erotikát akkor is, ha nem szeretkezem, hanem csak úgy létezem. Szerintem a szexuális energia folyamatosan áramlik a világban az emberek között is. Akkor meg miért rejteném el?

Valahogy nagyobbnak és erősebbnek, összefogottabbnak és célratörőbbnek érzem magam, ha szépen kihúzva tartom magam és látszódnak a melleim."

"Ha átlátszó a felsőm, akkor természetesen olyan melltartót veszek fel, ami nem látszik át. Mélyen kivágott ruhát több okból nem hordok: ehhez nagyobb mellek kellenének, az enyémeket nem lehet „kipakolni” és szemérmes és fázós is vagyok."

 

7. Nyilvános helyen (strand, szauna, stb.) mutatkoztál valaha fedetlen keblekkel? Miért? Ki, hogy reagált?

"Igen, kamaszkoromban és utoljára 27 éves koromban mutatkoztam melltartó nélkül. Akkor jött be hozzánk a monokinizés, mikor tizenéves voltam és örültem a helyes mellecskéimnek és főleg partnerem mellett élveztem is. És eszméletlenül jó volt a pasik nyálcsorgató tekintetét élvezni."

8 .  Hogyan változott a melled a várandósság(ok), szoptatás alatt, vagy csak az idő múlásával? Milyen érzések vannak benned ezekkel a változásokkal kapcsolatban?

"A várandósságok alatt teltebbé vált, amit kíváncsi csodálkozással figyeltem. Tetszett. Az első gyermekem szoptatásának befejezése után döbbenten néztem a tükörben a két üres bőrzacskót, ami a szép melleimből lett. Nagyon elkeseredett voltam, és igazságtalannak tartottam a sorstól, hogy huszonévesen ilyen áldozatot kell hoznunk a kisbabánkért. Úgy éreztem, megbüntetik a nőket, pedig nem ezt érdemelnénk. Később regenerálódott a mellem, de ezt nem tudtam akkor. Ugyanolyan nem lett, de azért el tudtam fogadni már. (Kivéve, amikor elváltam és új férfiak előtt kellett felvállalnom.)"

9. Volt-e valamilyen egészségügyi problémád a melleddel?

"Időnként fájt és szúrt a bal mellem. Azt mondták, van benne egy szélesebb ér, vagy mi, de nem volt még eddig kóros semmi. Anyám mellrákja miatt félelem van bennem, de tudom, hogy ez nem jó. Megpróbálok rájönni arra, hogyan lehet, hogy nekem ne legyen bajom a melleimmel. Azt hiszem itt valami a női megalázkodásról szól. Szerintem a megalázottságban lévő nők a mellrákos jelöltek. S mivel sajnos én is sokszor kerültem ilyen helyzetbe, azt hiszem, hogy ez úgy genetikus, hogy karmikus."

+1   Mit mondanál még el most a kérdőív végén? Milyen hatással volt rád, hogy elgondolkoztál ezeken a kérdéseken?

"Voltak kérdések, melyekre első olvasatra nem tudtam válaszolni, többször neki futottam, hogy megfogalmazzam. Voltak melyek elgondolkodtattak és voltak olyanok, amelyek nagyon kellemes érzéseket, érzelmeket elevenítettek fel, s újra megérintettek."

"Én majdnem úgy fogtam fel, mint egy terápiás ülést, ahol csak a mellről van szó. Ez talán érződött is a megfogalmazásaimban. Nagyon jó volt végiggondolni ezeket a kérdéseket, köszönöm a lehetőséget."

"Nagyon köszönöm ezt a kérdőívet. Jó volt elgondolkozni a melleimen. Végig ugráltak örömükben. :-)

 

Reméljük, kedvet kaptál a Mellbeszélgetésekhez!

Ha úgy érzed, hogy sok érdekes élményed, tapasztalatod van a melleddel kapcsolatban, de mindet leírni nincs időd, kedved, viszont szívesen beszélnél róluk egy személyes találkozás alkalmával, akkor küldj egy levelet a bor.zol@t-online.hu email címre és megbeszéljük, hogy hol, mikor találkozzunk.

Segítségeteket előre is köszönöm: Hoppál Bori

Vissza a Mell menühöz...